A városi bohém életet bemutató vígjáték kezdetben valóban a szórakoztatás keretein belül mozog, de egy előre nem jelzett fordulat következtében bensőségessé válik, s nagyon érzékenyen beszél az öregedésről, valamint a bölcs és csendes szeretetről.

---

Psota Irén és Cserhalmi György

A történet az édes, boldog békeidőkbe repíti nézőit, mikor a diákok élete éppoly nyomorúságos tudott lenni mint ma, de egészen más megoldásokkal tudták javítani helyzetüket. Legalábbis Kerepei Jenő bölcsészhallgató speciális megoldással talált magának "albérletet", és kellemes "lakótársakat". Azonban az a századelő más volt, mint ez a mostani.

Mivel az albérlet időtlen idők óta ablakon kidobott pénznek számít, az arra rászoruló, ahol lehet, próbálja is lefaragni az árát. Ha ez elkerülhetetlennek látszik, próbál maga mellé lakótársakat keresni. Kerepei Jenő (Cserhalmi György) bölcsészhallgató egy átmulatott éjszaka után azért költözött a kolozsvári Búza u. 2. alatt található vöröslámpás házba, mert a Mutter (Psota Irén) - ki a ház ügyvezető gazdája - olcsóbban számítja fel neki a kosztot, a kvártélyt, mint korábbi szálláshelyén, s még a társaság is kedvére való. A fülledt, szecessziós bordélyvilágban a maga megszokott rendjén zajlik az élet, amibe néha egy kis színházlátogatás is kijut a virágzóan szép lányoknak. A diák beköltözésével zavartalanul működik a ház egészen addig, míg váratlanul vidékről be nem toppan Kelepei néni, a diák aggódó mamája.

Tarján Györgyi, Darinka

Mutter ekkor úgy dönt, hogy megmenti a látszatot, s egyetlen éjszakára erkölcsös családi panzióvá varázsolja a műintézetet. Be is csukja az ajtókat, a lányok pedig megpróbálják előkeríteni a mama fiacskáját, ki épp valahol a városban mulatozik. Sikerül ugyan fellelniük, ám vesztükre, az urak - kiknek Kerepei a társaságát élvezi - felkerekednek, s célba veszik a Bokor utcát. Az egyik lány, a labilis idegrendszerű Bella épp szerelme miatt készül öngyilkosságot elkövetni, s mindent el akar árulni a diákról, de a naiv mama csak akkor hisz a szemének, mikor a mulatozó ura betörnek, hogy követeljék a szolgáltatásokat. A Mama hazamegy, de a látottak ellenére továbbra is bízik fiacskájában.

Amikor a filmet bemutatták, azon tanakodtak a kritikusok, hogy a kiváló vígjátéknak örvendezzenek, vagy afelett keseregjenek, hogy a rendező Makk Károly (Szerelem, Macskajáték) egy egyszerűbb szerkezetű közönségfilmet készítve úgymond "lejjebb tette" a mércét. Ezért az értékeléstől is tartózkodtak. Pedig közönségfilm ide, művészfilm oda, az Egy erkölcsös éjszaka finoman beszél az öregedésről, a bölcs és csendes szeretetről, s képeivel gyönyörűen mutatja be a rezdülésekkel közölt, minden szónál hangosabbnak ható válaszokat. Mert néha minden látványos gesztusnál jobban hat egy öregasszony fáradt mosolya, vagy ahogy ráncos, mégis szép arca felragyog egy sötét szobában. Ugyanekkora hatást kelt a Mutter minden váratlan fordulathoz alkalmazkodni tudó arca, Máriáss József zsíros hajú, okulárés, mégis szívhasítóan szeretni való portás figurája, vagy a lányok sokféleképpeni szépsége, bája, mi megteremti a századelő szecessziós életének elbeszélő hangulatát.

Mutter és a lányok

A színes, 100 perc hosszúságú történetet Hunyady Sándor A vöröslámpás ház című novellája alapján írta Bacsó Péter, Örkény István
Operatőr: Tóth János
Zenei összeállító: Balassa P. Tamás
Rendező: Makk Károly
Szereplők: Makay Margit (Kelepei néni), Cserhalmi György (Kelepei Jenő bölcsész - a fia), Psota Irén (mutter), Carla Romanelli (Bella), Tarján Györgyi (Darinka), Csákányi László (Kautski úr az ügynök), Balázsovits Lajos (az újságíró), Edith Leyrerer, Soós Edit, Mányai Zsuzsa, Kiss Mari, Szirtes Ági, Kishonti Ildikó, Szécsi Katalin, Török Judit (a lányok), Benkő Gyula (a képviselő), Sarlai Imre (kupec).

Díjak: Magyar Filmkritikusok Díja,1978 - a legjobb női alakításért, Magyar Filmkritikusok Díja,1978 - a legjobb női epizódalakítás díja

Megtekintése tizennégy év betöltése után ajánlott!

Csomós Éva